A Hrafnkels saga Freysgoða a kelet-izlandi völgyek világába vezet, ahol a vallási tekintély, a jog, a becsület és a személyes hatalom szorosan összefonódik. Főszereplője Hrafnkell, Freyr goðija, aki nagy blótokat tart, hofot épít, és különleges köteléket ápol Freyfaxival, Freyr istennek szentelt lovával. Egy megszegett tilalom azonban olyan események sorát indítja el, amelyek próbára teszik Hrafnkell hitét, hatalmát és ellenfeleinek kitartását. A saga nemcsak egy bosszúval, b

LENOLAJ A FONATBAN? ​ Az Instagramon szembe jött velem egy videó, miszerint a vikingek a hajukra csalánt és lenmagolajat használtak. Előbbiről egy másik cikkben írtam, de most nézzük a lenmagolajat. Ha kicsit is érdekel a természetes hajápolás, valószínűleg már találkoztál a lenmagzselé vagy lenmagolaj nevével. Sokan dicsérik hajerősítő, fényesítő, sőt, göndörítő hatását. De mi a helyzet az ősi skandinávokkal? Tettek-e lenolajat a hajvégükre a vikingek, hogy szélben lobogó ti

Sunwait a rövid nappalok, hosszú esték és a színtelen tél közepén nyer igazán értelmet. Svédországban ezt az időszakot Årsväntannak is hívják. Nem olyan nagy rituálé, inkább egy hat hetes visszaszámlálás a téli napfordulóig (Yule, Jul). A gyakorlati lényege, hogy hat héten át, hetente meggyújtunk egy gyertyát, amire felrajzoljuk vagy melléjük tesszük a hozzájuk tartozó rúnákat (Fehu, Uruz, Thurisaz, Ansuz, Raido, Kenaz). Ezzel egy apró rendszert hozunk a mindennapokba és ez k

HASZNÁLTAK-E A VIKING NŐK CSALÁNT A HAJUKRA? ​ Egy nap az instagramon belefutottam egy videóba, amely lelkesen számolt be arról, hogy a viking nők rendszeresen használtak csalánt a hajukra, lenolajat pedig a hajvégükre (utóbbiról majd másik posztban írok). Ezt érdekesnek gondoltam, mivel tisztában vagyok vele, hogy a csalán mennyi mindenre jó. Annak ellenére, hogy sok helyen irtják, egy varázslatos növény, ami "csíp", mégis gyógyít. Nézegettem az interneten a csalánolajakat,

Az utolsó napok már a hazaérkezésről szóltak, de egyáltalán nem voltak lazák. Az utolsó előtti reggel még kényelmesen készülődtünk össze, hiszen tudtuk, hogy a következő 2 nap nyugodt biztos nem lesz. Miután elhagytuk koppenhágai szállásunkat, célba vettük Németországot. Útközben terveztük meglátogatni a ribei viking múzeumot - elvégre nem esett volna messze az útvonalunktól -, de nyűgösek és fáradtak voltunk, ráadásul az autóval sem volt minden oké. Előttünk állt még egy hos

Másnap reggel az előző napi fárasztó kalandok után próbáltunk kicsit tovább aludni. Reggeli után elindultunk, ahogy Arne tanácsolta, és mivel az autóval nem akartunk szenvedni Koppenhága belvárosában, vonattal mentünk be. Az időnk korlátozott volt, ezért a városnézésünk inkább egy sétálós kalandra redukálódott. Átnéztem a térképet, hogy merre érdemes menni, így úgy döntöttünk, hogy a Tivolihoz vonatozunk be északról, majd felfelé sétálunk, végül pedig Østerportnál szállunk fe

A grännai szállás egy aranyos kis házikó volt egy gyönyörű hátsó kertben, karnyújtásnyira a cukorka utcától. :D Öntakarítós volt, de 11 előtt már ott tudtuk hagyni és miután becuccoltunk az autóba, nekivágtunk a híres Polkagris cukorkák hazáját felfedezni. :) Ha jártál már Svédországban, biztosan találkoztál a grännai polkagrissel, ami nem csupán egy édesség, hanem Gränna szívének és lelkének is tekinthető. Az original grännai polkagris egy színes, borsmentás ízű édesség, ame

A skandináv körutazásunk egyik különleges állomása Örebro és Motala volt. Még az utazás előtt is a Gamla Uppsala utáni hazafelé utat tervezgettem, hogy a Vättern tó melyik oldalán menjünk Markaryd irányába. Hjö-t nagyon szerettem volna az északi oldalon látni, de végül a déli kalandosabbnak tűnt Motala és Gränna útbaejtésével. Előző nap még azon tanakodtunk, lesz-e időnk Västerasra is. Végül úgy döntöttünk, hogy csak Örebro-t nézzük meg, mivel mindkét város nem férne bele és

Kicsit szomorúan búcsúztunk el legkedvesebb szállásunktól, de miután a bepakolás és rendezkedés megtörtént, irány Sigtuna! :) Figyelem, a következő bejegyzés mélyen elmerül a svéd történelem és kultúra tengerében - készítsd fel magad egy időutazásra! Sigtunába már régóta vágytam eljutni. Ez a város gazdag történelemmel, kultúrával rendelkezik. 980 körül kezdett formálódni, és Svédország egyik legrégebbi településeként tekinthetünk rá. Több város is létezett már előtte (pl Bir

Mikor ezen a napon megérkeztünk Gamla Uppsalába, úgy éreztem, mintha egy varázslatos időutazáson vennénk részt. A nap ragyogott, és az eddigiekhez képest melegebb volt, szóval alaposan hidratáltam magam vízzel. Elindultunk a híres sírdombok felé, amik az első pillantásra is lenyűgözőek voltak. Azt hittem, ennyi a látnivaló, de tovább kalandoztunk, amikor megláttunk egy túraútvonalat, ami újabb meglepetéseket tartogatott. Hamarosan egy bekerített területhez értünk, egy újabb s

Reggel, miután gyorsan összepakoltunk és felfrissítettük magunk után a szállást, fél 11 körül elindultunk Sundborn felé. Az úti cél a Carl Larsson Garden volt, ami a művészetkedvelők Mekkája. Sundborn maga egy igazi kis ékszerdoboz, mintha egyenesen egy svéd népmeséből lépett volna elő. Carl Larsson és felesége, Karin itt valósították meg álmaikat, itt éltek és alkottak, az egész helyszín valahogy árasztja magából a kreativitás és művészet légkörét. Amint megérkezel, azonnal

Ez a nap igazán lazán indult - nem rohantunk sehova, sőt, még a reggelinket is a teraszon költöttük el, ami a lovardára és egy erdőre nézett. A panoráma? Pompás. Mondhatni, ennél idillibb kezdést nehezen tudnék elképzelni. Még a kávé is finomabb volt így, hogy a zöldellő erdőre néztünk. Kicsit talán túl sokáig élveztük a nyugalmat, mert délutánra hagytuk a kirándulást - viszont így már nem volt időnk mindkét tervezett célpontot megnézni, úgyhogy Sundborn helyett inkább Falun

Ha már Dalarnáról van szó, akkor készüljetek fel egy igazi, tömör gyönyör utazási beszámolóra, mert ezt a megyét nem lehet pár mondatban bemutatni! :) Bár az alábbi írás hosszabb lesz, mint az eddigiek, ne hagyjátok ki, hiszen olyan információkat osztok meg, amit még a svéd kultúra és művészet világában járatlanok is értékelni fognak. Miután elhagytuk a leksandi szállásunkat, dél körül megérkeztünk a mesés Siljansnäs-ba, hogy pótoljuk az előző nap kimaradt Naturum Dalarna lá

Reggel izgatottan pattantam ki az ágyból, mint egy gyerek karácsonykor, mert ezen a napon indultunk Nusnäs felé, a dalalovak hazájába! Oké, egy kicsit vissza kellett mennünk az úton, de semmi sem tántoríthatott el. Amint odaértünk, az első dolog, ami szembejött, egy zseniális figyelmeztető tábla volt. Nem, nem a klasszikus "vigyázz gyerek" jelzés - 3 cica sziluettje díszelgett rajta, ezzel a felirattal: "Här bor värdefulla katter utan trafikvett," vagyis: "Itt értékes macskák

Bár a björnlideni tartózkodásunkat teljesen át kellett terveznünk, és néhány eredeti terv elmaradt, a napunk egyik fénypontja mindenképp a Fulufjället Nemzeti Park és Svédország legmagasabb vízesése, a Njupeskär felfedezése volt. Ezt mindenképp szerettük volna látni, de mivel Björnlidentől 1.5 órás útra van, úgy döntöttünk, hogy azt a napot választjuk, amikor amúgy is délkelet felé indultunk. Miután rendbe tettük a kis faházat, (ami szebb lett, mint volt mikor érkeztünk) elin

Reggel ismét hűvös idő fogadott minket, mindössze 7 fok, de ennek már alig tulajdonítottunk jelentőséget. A terv eredetileg Svédország legnagyobb vízesésének, a Fulufjället Nemzeti Parkban található Njupeskärnek a megtekintése volt. Viszont, mivel az nagyobb távolságra van, inkább úgy döntöttünk, hogy maradunk közelebb, és a Nipfjälletet választottuk. Ez egy festői, viszonylag könnyen hozzáférhető hegyvidéki terület, amely nyugalmat és természetközelséget kínál. Itt két ikoni

Ez a nap nem az aktív kalandozásokról szólt, de néha pont a csendes, apró pillanatok maradnak meg a leginkább. Az előző napi nagyobb távolságok miatt kissé elfáradtunk, úgyhogy ezen a napon inkább csak pihentünk. Itt, a hegyek között, az eddigi leghidegebb reggelre ébredtünk. 5 fok! Július 31-én! De hát mit várunk a Dalarna megyei hegyektől? :) Eredetileg az volt a terv, hogy ellátogatunk Grövelsjönbe, ami innen nincs is olyan messze. A björnlideni szállásadónk, aki egy szám

A trondheimi szállásunkról 11:30 körül indultunk útnak, és tartottuk magunkat az eredeti tervhez: visszautazunk Svédországba, de előtte felfedeztük Rørost, a festői kis norvég városkát. Az utunk során - ahogy Norvégiában megszokhattuk - a rénszarvasok lazán legelésztek az út szélén. :) Ahogy haladtunk, egyre közelebb kerültünk a legdélebbi svéd számifaluhoz, Idréhez. A számik rénszarvastenyésztéssel is foglalkoznak. Délután 2 óra körül érkeztünk meg Rørosba, ahol az első pill

Bármennyire is megfáradtunk az előző nap kalandjaiban, és bármennyire is kerülni akartuk a nagyvárosokat, Trondheim vonzása ellenállhatatlan volt. Elvileg nem volt vészes a távolság, így gyalogosan vágtunk neki a belvárosnak. Norvégia harmadik legnagyobb városa, Trondheim nyugalmával és élhetőségével hamar levett a lábamról - szemben az izgalmas, de zsúfolt Ålesunddal, ez a város valahogy barátságosabbnak tűnt. A térkép alapján elsőként az Elgeseter bruhoz mentünk, amely Tro

Ez a reggel nem indult túl vidáman, mivel búcsút kellett mondanunk a varázslatos rundei szállásnak. Szomorúságunkat csak fokozta, hogy egy egész 5-6 órás autóút várt ránk Trondheim felé. Trondheim, Norvégia harmadik legnagyobb városa, és az utazásunk legészakibb pontja. Illetve norvégiai utazásunk utolsó éjszakáit is ott töltjük. Eredetileg úgy terveztük, hogy Ålesundot, a Rundéhez közeli várost kihagyjuk, és inkább Andalsnes felé vesszük az irányt, hogy megcsodáljuk a Trolls